A Templomkert kerítései – képek

A legrégebbi kép a templomkertről, ami ezen a képeslapon látható, az 1920-as évek körül készülhetett. Kerítése sűrű léckerítés deszkaszegélyekkel, faoszlopokkal. Jól látható, hogy a teljes Templomkert a templomhoz van hozzácsatolva.

Ez a kép szintén egy képeslap részlete. A Templomkert északi oldalán lévő kerítést mutatja, ami még mindig léckerítés deszkaszegélyekkel, faoszlopokkal.

Ugyancsak a fenti képeslapról való részlet, ami a Templomkert Községháza felőli végén lévő Hősi szobor emlékműt mutatja. Itt már nem léckerítés, hanem egyszerű drótkerítés és két faoszlop látható az emlékmű előtt. Mivel mind a két kerítés egy képeslapon volt, gyanítható, hogy a léckerítés volt előbb és 1923-ban a szobor állítása után, a szobor előtt, drótkerítés követte.

Ez a kép Herpay Gábor, Földes község története című könyvéből való. A könyvet 1936-ban adták ki, a kép is 1936-ban készült. Jól látható a szobor előtt a drótkerítés egy faoszloppal.

Képeslaprészlet, talán az 1940-es évek második feléből. Három faoszlop és drótkerítés látható a szobor előtt.

Kép, aminek a jó minőségét tekintve, az 1960-as években készülhetett. Még továbbra is látható a drótkerítés és mellette négy faoszlop a szobor előtt.

A fenti képnél is később készülhetett, a drótkerítés már nincs meg. Háromsoros dróthuzallal és cölöpökkel van körülkerítve a Templomkert. A háttérben a Községháza és a Hősi szobor emlékmű látható. A dróthuzalos kerítés elhasználódása után sövénykerítés volt 1990-ig.

1990-ben a község és az egyház – fele fele arányban – megosztotta azt a területet, amelyen a templom és a Templomkert volt. Ezután az egyház vaskerítéssel vette körül a ráeső részt, a község a kert többi részét, folytatva azon az emlékkerti hagyományt, nyitottan hagyta. A nyitottan maradt részre nincs kialakult névhasználat. Ez a kép 2026.09.06-án készült.

1990-ben a megosztás idején, Péter Imre volt, előbb mint társadalmi tanácselnök, majd szeptembertől választott polgármester, és Széll Sámuel volt a lelkész. Később Péter Imre rendszeresen tudósít a Földesi Hírlevélben a Templomkert nyitott részén történt eseményekről. Másik szót használ a Templomkert nyitva maradt részére, ami előtt helyhatározóként szerepel a „Templomtér” átnevezés, hogy hozzákapcsolja új szavát a templomhoz: 2006 „Templom tér”; 2010 „templomtéren lévő szoborparkban” és „Szoborparkban”; 2017 „Templomtéren, a szoborparkban”; 2018 „Templom-téri emlékműveknél”; 2021 „Templomtéren, a szoborparkban”; 2023 „Templomtéren lévő szoborparkban”; 2024 „A szoborparkban”.

2019-ben a Földesi Értéktár Bizottság a település kül- és belterületeinek régi elnevezését, egy határozattal, helyi nemzeti értékké nyilvánította. Ezek közül a Templomkert elnevezés az első helyre került. 2025-ben a Bizottság ezeket az elnevezéseket, Dezső János ifjú fafaragó mesterrel, tölgyfába vésette. A Templomkert tölgyfatáblája a templomtorony támasztófalára került.

A fenti magyarázó szöveg nem szól a Templomkert keletkezésének történetéről, ami Karácsony Imre lelkész 1910-es emlékiratában van. A szövegben egyszer van megemlítve a Templomkert elnevezés: „A templomkertet ma park veszi körül...”. Az olvasó ebből a kis részből azt értelmezheti ki, hogy a Bizottság szerint, a Templomkert a régi időktől fogva annyi volt, mint amennyit ma a kerítés körbevesz, bár a kerítés csak 1990-től létezik. Mivel ezt a területet „park veszi körül”, ebből a részletből kiderül, hogy a Bizottság nem ismerte el a kerítésen kívüli nyitott kertrészre, továbbra is, a Templomkert elnevezést és név nélkül hagyta. A Bizottság magyarázó szövegét dr. Szabó Irma elnök írta a 2025-ös II. félévi Földesi Hírlevélben.