István sírköve a
győri Székesegyházban 1645
A sírkő a győri Nagyboldogasszony
A sírkő felirata Károlyi Lőrinc
könyvében
Károlyi Lőrinc könyvének
címoldala
|
Wien Kaiserliche Koenigliche
Hofbibliothek Österreich
Nationalbibliothek 43. A. 4. Laurentii
Karolyi: Speculum
Jaurinensis Ecclesiae – Győri Egyházi
Tükör |
|
|
Quarto. |
A negyedik. |
|
Lapis
Stephani Kortvéljessy cum bac incisione: |
Körtvélyessy
István sírköve ezzel a rávéséssel: |
|
Dominus
Stephanus Keortvéljessy Sacrae
Caes. Regiaeque Majestatis Praesidii Jaurinen. & Confiniorum eidem
annexorum Vice-Generalis, ac in diversis expeditionibus bellicis haud
inutilis, Principi suo, & Patriae fidelis obiit in dicto Praesidio
Jaurinensi die mensis Augusti, Anno Domini MDCXXXIX. |
Körtvélyessy István Úr a Szent
Császári és Királyi Felség Győri Végvárának és a hozzátartozó Végvidéknek
Főkapitány-helyettese, aki rátermett volt különböző ütközetekben, hű volt uralkodójához
és szülőföldjéhez, elmondás szerint a Győri várban halt meg az Úr 1639. évének augusztus hónapjában. |
|
Cujus
generosa Domina Maria Magdalena nata
Koserin, alias consors sua, haec veri, illiusque sinceri conjugalis
amoris monumenta posuit, posteris ad memoriam. Anno Domini MDCXLIV. |
Akinek
Koserin leány Mária Magdolna nemes
Úrnő volt egyébként a házastársa, az Ő igaz, őszinte hitvesi szerelmének
emlékét helyezte el az utódoknak emlékezetül. Az Úr 1645. évében. |
|
Insigne. |
A címer. |
|
Superius
& inferius transversum Leo gladium tenens ambobus prioribus pedibus. |
Az
oldalirányban néző Oroszlán, felül és alul is, mindkét mellső lábával a
kardot markolja. |
|
István sírkövéről és a feliratról
először Károlyi Lőrinc 1747-ben megjelent könyvéből szerezhetünk tudomást.
Károlyi Lőrinc nagyprépost 1743–46 között volt a győri székesegyház
plébánosa. Latinul írt könyvének az elején 11 síremléket, sorszámokkal
ellátva, sorol fel a székesegyházból, le is írja róluk amit tud, és ezekből
Istváné volt a negyedik. 1939-ben jelent
meg Bedy Vince dr.: „Győr katolikus vallási életének multja” című könyv.
Ennek a függelékében Szabady Béla dr. ír a székesegyház akkori restaurációs
munkálatairól. Leírja, hogy a templomban található régi sírköveket, a
felújítás során, ideiglenesen a gyóntatóhelyiségben helyezték el. Ezek közül
többet felsorol, de öt sírkövet, amelyek a „déli hajóban húzódtak a Szent
István-oltár rácsától a püspökök megmaradt közös síremlékéig” ugyanabban a
sorrendben ahogy Károlyi Lőrinc a könyvében az első öt sírkövet leírta: 1. Heresinczy
Péter püspök (+1590) csonka, 2. Máthéssy
István nagyprépost (+1591), 3. Napraghi
Demeter püspök (+1619), 4. Körtvélyessy
István győri kapitány (+1639) 5. Draskovich
György bíboros püspök (+1587) csonka Megjegyzi, „hogy
e kövek nem takartak sírokat és a rajtukjárkálástól sokat szenvedtek.” 1999-ben Mikó
Árpád–Pálffy Géza közölt adatokat és mutatott be képeket a győri székesegyház
késő reneszánsz és barokk sírköveiről. Ezt írják:
Körtvélyessy István (+1639) győri magyar vicegenerális feliratos-címeres sírköve a székesegyház
volt Biblia-termében, a jobboldali ablak mellett, a nyugati falhoz illesztve
található. (A sorban a negyedik.) 1954-ben szedték fel a székesegyház
padozatából, és helyezték el oda. Bal alsó sarka törött, két tenyérnyi ék
alakú darab hiányzik a címerpajzstól balra. Anyaga vörösmárvány, magassága
190 cm, szélessége 101 cm, vastagsága 7 cm. A sírkő felülete erősen
lekoptatott, a felirat nem mindenütt olvasható tisztán, ami azt jelenti, hogy
ez a sírkő is hosszú ideig volt a padlózatban. A sírkő leírása:
„Széles lemez keretezi a sírkő mezejét, és középen szinte ugyanilyen széles
lemez osztja két részre. A fölső négyszögben porcdísz keretezte feliratos
tábla, az alsóban, hármas karéjú ív alatt a címer: a kivájt oldalú pajzsban
ágaskodó, jobbra forduló, kétfarkú oroszlán; bal mellső mancsában kivont kard
markolatát fogja, jobb mellső mancsában pedig ugyanennek a kardnak a pengéjét
markolja át. A címerpajzs fölött rostélysisak, rajta ötágú koronából emelkedő,
kétfarkú oroszlán: megismétlődik a címerkép. A sisaktakaró ornamentális
lombdísz. A sírkő négy sarkában, részben a széles kerethez illeszkedve,
egy-egy lapos lemezből alakított gyűrű, közepén csaplyukkal. Ezekbe
eredetileg az (elveszett) fémrészek illeszkedtek.” Károlyi Lőrincnél a szöveg elején
kimaradt az István név előtt a generosus szó, de a sírkövön rajta van:
generosus dominus István, illetőleg generosa domina Mária (nemes úr-úrnő). |
|
A sírkő a győri Nagyboldogasszony
A sírkő felirata
Károlyi Lőrinc könyvében
Károlyi Lőrinc
könyvének címoldala
