Karacs
Zsigmond
Karácsony
Sándor és a cserkészet
A
búr, a búr a búrkalappal. Valahonnan a gyermekkori emlékeim mélységéből
tolakodik elő ez a kissé bohónak tűnő ének, vagy mondóka. Karácsony Sándor nyilván többet tudhatott
róla, vajon hogy került a köztudatba. A búrkalap azonos a cserkészkalappal. Az
1899–1902 között dúló angol-búr háborúban használták a dél-afrikai holland
telepesek, akiket a vöröskabátos angol katonák kegyetlenül megtizedeltek. Az
egyik katonai parancsnok Robert Boden-Powel ezredes volt. Maeking ostrománál
már a korábbi tapasztalataiból kiindulva szervezett tanfolyamot a táborozásból
és cserkészésből. Majd ő szervezte meg a dél-afrikai lovascsendőrséget és
ezeknek az egyenruhájából származik a cserkészegyenruha többi része is.
Hazánkban is nagy
visszhangot váltott ki az angol-búr háború amit az angolok a két dél-afrikai
búr (holland) köztársaság területén lévő gyémántbányákért folytattak. A
szabadságukért harcoló búrok nagy barátja volt az akkor debreceni újságíró,
földesi Zoltai Lajos, ő volt a debreceni búr, aki még nyílt utcán is énekelte a
33. zsoltárt, a búrok harci indulóját.
Boden-Powel tábornok
hazatérve 1907 augusztusában rendezte meg egy szigeten kísérleti táborát, maga
is részt vett a fiúk életében. A siker elindította Amerikába a cserkészetet.
B.-P.-t 1910-ben tartalék-állományba helyezték, így minden erejét a cél
szolgálatának szentelhette. A jelvényt az egyik ezred jeléből vette át. Nálunk
a sárkányölő Szent György is bekerült a cserkésztisztelet középpontjába.
Magyarországra már igen
hamar eljutott a Scouting for Boys Boden-Powel munkája. Az alrikutini Králik
László nagybecskereki tanár lefordította és egy részét megjelentette a
főgimnázium 1909-i értesítőjében. Őt Trianon után a gödöllői gimnázium tanári
karában látjuk. Nem hagyhatom említés nélkül, Nagybecskereken született
Karácsony Sándor felesége, az ottani makói születésű, az egyházi irodalomban és
több lap szerkesztésében jeleskedő Szalay József református lelkész lányaként.
Itthon megpezsdült az
élet. Megyercsy Béla írta: „A magyar cserkész mozgalmat néhai ifj. dr. Szilassy
Aladár és csekélységem indítottuk meg 1909 végén és 1910 elején”. Mint Budapesti
Református Ifjúsági Egyesület vezetői elindultak tapasztalatokat szerezni a
cserkészmunkához. Szilassy Angliában, Megyercsy pedig Németországban és a
skandináv országokban járt. Hazatérve szervezték meg az első cserkészcsapatot.
A katolikusoknál Sík Sándor állt az 1911-ben születő cserkészcsapat élére. A
közös cél elérésének érdekében 1913. június 28-án egyesítő közgyűlést
tartottak. „Nagy áldás….hogy a kezdetén azok alapozták meg a magyar
cserkészetet, akiknek szívében Isten indította el a magyar ifjúságért való
felelősséget. Ebben a gondolatban találkoztak katolikusok és protestánsok.” A
KIE részéről Megyercsy Béla református lelkész, a Zászlónk oldaláról Sík Sándor
piarista paptanár fogtak egymással kezet, megalakítva a Magyar
Cserkészszövetséget. 1913 nyarától Magyarországon csak egyetlen központja volt
a mozgalomnak, megvolt minden remény arra, hogy a mozgalom egységét minden
tekintetben biztosítani lehet. Az első világháború és a forradalmak után a
szétzilált cserkészet vezetői úgy érezték, hogy szükség van a mozgalom
újjáalakulására. Az előkészítő tárgyalásokat követően már az 1919. szeptember
31-i közgyűlésen megválasztották az új országos vezetést. Elnök lett Pasca?
Árpád ref. főgimnáziumi igazgató. Az egyik társelnök Sík Sándor és Megyercsy
Béla pedig az Intézőbizottságban kapott szerepet.
Karácsony Sándor a
háború, a csehszlovák megszállás és bolsevista uralom okozta zűrzavaros idők
egérútjai után 1919. október 5-én révbe jutott, a Tavaszmező utcai Zrínyi
Miklós gimnázium tanári karának tagja lett és mindjárt osztályfőnök is lett az
első „A” osztályban. Közismert tevékenységi kényszerét nem gátolta a háborúban
szerzett sebesülése mindkét lábán, a későbbiekben legendássá vált az a két bot,
amivel segítette mozgását. Azonnal megtalálta az utat a Keresztyén Ifjúsági
Egyesülethez, élete végéig nagyon fontos volt a számára ami ott megérintette,
„A jó Isten kitudhatatlan végzése szerint december nyolcadikán bemutattak
Megyercsy bácsinak. Ezzel a nappal ért véget gondtalan gyermek- és ifjúkorom.
Abban a pillanatban, mikor kezet fogott velem, mindjárt be is jelentette rám,
személyemre és életemre Jézus Krisztus igényét….Életem és élete által Isten
országlása ténylegesen megkezdődött közöttünk.” (A magyarok Istenéből vettem
kötelezőn e sorokat, amit 1970-ben ajándékozott nekem az egykori felvidéki
regöscserkész dr. Boross Zoltán, ő pedig még Sándor bácsitól kapta ajándékba.)
Nem éppen a kedve szerint
folytatódott Karácsony Sándor ismeretsége Megyercsy bácsival. „No menjen le a
Csapat Otthonba profosz, nézze meg a cserkészeket. Ezerkilencszázhúszban még
nem hemzsegtek úgy a cserkészek úton-útfélen. Alig egynehány hónapja, hogy újra
talpra állott a mozgalom s próbálta elfelejteni, hogy a kommunizmus »úttörőkké«
akarta őket átpingálni…. Én se tudtam róluk egyebet, mint hogy az Ifjúsági
Egyesület földszinti helyiségében esténkint fiúk hancúroznak, másképen
öltözködnek…. határozottan magyarázatra lett volna szükségem, tehát nem vagyok
cserkészlélek…. Nagyon megörültem tehát, mikor Megyercsy bácsi virágvasárnap
táján levitt magával Debrecenbe…. Végre rákerült a sor a cserkészetre is. –
Elmegy a kollégiumba kedves profosz és elkéri a tornatermet meg a diákokat az
utolsó két óráról holnap délelőtt. A cserkészetnek csinálunk egy kis
propagandát…. lefeléjövet elmeséltette vele az úr unalma, hogy társelnöke az
országos mozgalomnak…. Másnap aztán megjelentünk a kollégiumban egy-egy
hatalmas cserkészliliommal a mellünkön…. oszt hiszitek, hogy én most a
cserkészetről fogok mesélni nektek – folytatta Megyeresy bácsi még mindig mosolygósan….
majd a kedves jó tanár úr fog beszélni nektek. És rám mutatott…. Borzalmasan
világos volt tudniillik reménytelen helyzetem…. mindjárt az első pillanatban….
eszembe jutottak Mühlbeck Károly fejlécei az Új Időkben, még a háború
előttről…. Hogy nem igaz, hogy én a cserkészethez abszolute semmit nem értek.
Mert még a cserkészmozgalom legeslegkezdetén jelent volt meg e csúfolódó
sorozatban három kis kép. Öltözteti a család a kiscserkészt, majd eltéved
szegényfeje, végül verébfészket szed és virágfejeket ver a botjával. Lassankint
testet öltött bennem az az ideál, akit eddig is ki akartam szolgálni. Gyermek
Őfelsége. Akiről nem koptatta még le a köztünk való tartózkodás a
mennyországból hozott Istenfiúság titkos jegyét. Akit az ázsiai öreg elődök is
úgy tiszteltek, hogy Táltos Fiú…. Remegve vártam mit szól hozzá Megyercsy
bácsi…. – Köszönöm profosz, igazán köszönöm. Bizonyos kérdések az én számomra
is ma tisztázódtak véglegesen. Így lettem én cserkész.” (A történet nemcsak a
Csucsai Frontban hanem a felvidéki regöscserkészek A Mi Lapunk című losonci
újságjában is megjelent, Hogy lettem én cserkész? címmel.)
*Nagyapám szintén mindkét lábán sebesült meg a kárpáti harcokban és
esett orosz fogságba 1914 végén. Az oroszok tökéletesen kigyógyították az
összezsugorodó lábait. Talán gondosabban kezelték a fogságban mint Karácsony
Sándort itthon.
Karácsony Sándor és
Megyercsy bácsi a legmélyebb és legszorosabb baráti, sőt mondhatni családi
kapcsolatot ápolt egymással, mely csak Megyercsy Béla lelkész 1925. szeptember
30-án Zürichben bekövetkezett halálával ért véget. Karácsony Sándor 1924.
december 26-án vette feleségül Szalay Teréziát. Házassági tanúik voltak Zsinka
Ferenc és Megyercsy Béla. Szalay Teréz a Budapesti Keresztyén Leányegyesület
elnöke, az egyesület tagjai egy külön erre az esküvőre írt karénekkel
köszöntötték a Kálvin téri templomban 26-án délután a házasuló ifjú párt. Az
egyesület rendszeresen működő Bibliakörrel és egy 36 fős leánycserkész
csapattal működött. 1925 novemberében a cserkész Nagytanács Karácsony Sánor
véleményét kérte a leánycserkészetről, aki a cserkészet devalvációját vélte
látni a leánycserkészet támadásában vagy gáncsolásában. Feltette a kérdést,
„mire neveljük cserkészfiainkat ha jövendőbelijük nem cserkészlélek női
kiadásban?” Kötelességünk segíteni a leánycserkészetet, csak ez lehet lovagias.
Közös vezetés alatt közös munka minden előtt áldozatos, szeretetteljes, igazán
keresztyén. A Református Szeretetszövetség Kiss B. Júlia könyvében 23-szor
hivatkozik Karácsony Sándorra, aki minden kérdést az Evangélium szempontjából
vizsgált. „Nagy kérdés mindig az volt, hogy mit adjunk az ifjúságnak, milyen
programmal közelítsük meg és vezessük Jézus Krisztushoz.”
Ez
az indíttatás vezette Karácsony Sándort a földesi hagyományok feltárásához, a
huszas évek elején gyakori vendég volt a fonóban. Példát teremtett ahhoz, hogy
kell a fiatalság lelkét összetalálkoztatni a nép lelkével, így született meg a
Lányok ülnek a fonóban népies jelenete, aminek megjelenítéséhez nem kell
okvetlen cserkészparancsnoknak lenni. Ezt még 1945 után is méltányolták, s
ajánlották az ifjúság számára a benne levő dalokkal. Gergely Ferenc írja A
magyar cserkészet történetében, az igazi népdalt csak Karácsony Sándor csapata ápolta
csupán. Emlékezések és egyéb források szerint is az ő köréből indult a regösség
orszáhódító útjára. 1922 nyarán a dunavecsei cserkészvezető és régész táborban
énekeltette meg először magyar népdalokkal a résztvevőket. Az 1. számú
cserkészcsapat Karácsony Sándor hatására „Határozottan Ady, Bartók, Kodály,
Móricz a folklór és az etnográfia nyomán haladt.” Nyaranta Földesre vitte
diákjait cserkészeit és nekivágtak „a falu felfedezésének és támogatásának.”
„Innen nőtt ki a cserkész-regös mozgalom.” Lükő Gábor és Morvay Péter elmondása
szerint Földesen találkoztak és futballoztak a Felvidékre szakadt Boross
Zoltánnal, aki nagyszülei látogatására jött Földesre 1925 nyarán. A pozsonyi
egyetemen az alig egy hónapja alakult Szent György Kör (regös)cserkész csapat
tagja. Példaképeik Ady, Móricz, Szabó Dezső. 1926-ban indította el Balogh Edgár
Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarlakta falvaiba a regösjárásokat. Az őket
meglátogató Móricz Zsigmond a Gyalogolni jó című írásával köszöntötte a
felvidéki cserkészeket a losonci Mi Lapunkban. A Szent György Kör a körülmények
hatására, különösen a
csehszlovák hatóságok magyarellenes akadékoskodása miatt balra tolódott, a
falujárásokat csak Ruszinszkóban engedélyezték. 1928 augusztus 3-tól nyílt meg a gombaszögi tábor. „A zöldliliomos
Szent György Kör-Cserkészlobogó lengett a 16 méter magas zászlórúdon, az őrsi
zászlók egyik oldalán pedig az őrs tájneve volt olvasható, a másik oldalán
pedig a regösök és a Szent György Körök pirossal kivarrt jelvénye a Sarló.”
Napjainkban hagyományszerűen rendezik Gombaszögön a felvidéki magyar kulturális
seregszemlét. „Egyesek elismerően – mint Masontársaikról – nyilatkoztak a
szlovenszkói magyar cserkészdiákok marxista áramlatokkal is emlékező
Sarlós-mozgalmáról, mások egyvonalban küzdőket láttak bennük. Makkai Sándor
erdélyi református püspök A Mi Lapunkban helyeselte az ifjúság törekvéseit.
Ugyanott Karácsony Sándor adta közre Hogy lettem én cserkész írását. Boross
Zoltán a Szent György Körről és a Sarlósról gyűjtött könyvtárnyi anyagát 1949-ben
a lakosságcsere alkalmával mentette Földesre, majd Debrecenbe, amit 1978-ban
közvetítettem a Déri Múzeum Irodalmi Gyűjteményébe.
Karácsony Sándor
felvidéki vonzódását ismerve, a cserkészszövetségből régi ismerős gróf Teleki
Pál közbenjárására néhány hetes felmentést kapott a Magyar Tudományos Akadémia
szótárgyűjtő munkája alól, hogy a cseh megszállás alól felszabadult területeken
Kassán, Komáromban, Losoncon, Szencen, Galántán, Tornalján, Érsekújváron,
Tornán, Léván, Rimaszombatban…. előadásokat tartson és a vezetőséggel
megbeszéléseket folytasson, erősítve a nemzetbiztonságot.
Mivel vészesen fogy a
számomra kiszabott idő, a Karácsony Sándor családja kezében lévő, az 1942-ben
debreceni egyetemi tanárrá való kinevezése alkalmával készült életrajzához
fordulok, amiből a változó körülmények miatt a 40-es évek végén, egyes részeket
kitörölt, néhány szótaggal pedig kiegészített. A cserkészmunkájába így
nagyvonalúan beletekinthetünk: „Csapatparancsnoka volt egy évig a VIII. ker.
gimnázium, 2 évig az 1. számú BKIE, 4 évig a 10. sz. központi kísérleti, 2 évig
a fasori református egyház 270. sz. Hajnal cserkészcsapatának. Jelenleg
cserkésztörzstiszt. 8 éven át országos elnöke volt a
Magyar-Cserkészszövetségnek. Erről a tisztségéről kifejezetten azért mondott
le, mert kényszeríteni akarták rá, hogy zsidó cserkészeit zárja ki csapataiból,
illetve osztassa be őket u.n. »zsidó« csapatokba. Egyik megalapítója s 2 éven
át tiszti tanfolyam-vezetője volt a protestáns cserkésztisztek »Ichthütz«
munkaközösségének. Mint Szövetségi Társelnök a sajtóbizottságnak volt elnöke,
sajtó alá rendezte a Cserkészvezetők Könyve III. kiadását, a 101 Magyar
Népdalt. A tiszti tanfolyamok, tiszti táborok, tábortüzek szellemének
kialakítását tekintette missziójának a magyar cserkészet szolgálatában.
Különösen pedig és elsősorban a cserkészet magyar szellemmel telítését. A
parasztdalkultusz, a falucserkészet, az u.n. regös mozgalom és a nemzeti
munkatáborok kezdeményezői között volt.
a. TÁBORTÜZEK. Először
daloltat rajtuk magyar parasztdalokat, adat elő alantas tréfák helyett
klasszikusokat: Aristophanest, a Szentivánéji álom kézműves jelenetét, Cyrano
párbaját, az Ember tragédiája transzcendens színeit, a három első és az utolsó
színét; a régi és klasszikus magyar irodalom gyöngyeit szavaltatja és bemutatta
az erdélyi költőket.
b. FALU CSERKÉSZETE.
Rádióelőadást tartott A CSERKÉSZET ÉS A NÉPLÉLEK címen. (1928. nov. 10.) Az 1.
sz. BKIE őrsvezetőit elvitte a magyar alföldre s időrendben először ők
alakítottak parasztfiúkból cserkészcsapatokat 1922 nyarán Kabán,
Püspökladányban, Földesen, Berettyóújfalun. Ugyanők még abban az évben
őrsvezetői tábort tartottak Budaörsön a bihari és hajdú parasztlegények
számára. Ezek a csapatok máig megvannak s maradtak, az akkori őrsvezetők
családos emberek, a cserkészet megszüntéig tartották az 1. sz. csapat
cserkészeivel az összeköttetést.
c. REGÖS MOZGALOM. Azt,
hogy a cserkészetnek ismerni és szolgálni kell a falut, az első regös
tisztitábor próbálta népszerűsíteni s a REGÖS KÁTÉT irodalmi formába önteni.
Példát rá az 1. sz. csapat rádiószereplése mutatott. A tiszti tábort vezette, a
Kátét szerkesztette, az 1. sz. csapat rádióműsorát is összeállította.
(Megjelent GERGELY BÁCSI LEVIZITEL címmel.) A lemondása után ez a mozgalom,
sajnos letért eredeti helyes irányvonaláról és engedett a nacionalista
szirénhangoknak. A regös mozgalom vezetője Morvay Péter, valamint az erdélyi
vezető Jánossy Sándor gyermekkora óta tanítványa.
d. „Nagy tábor.
….MUNKATÁBOR. 1922 június vége július elején (abban az időben enormisan nagy
számú) mintegy 260 vidéki cserkészt koncentrált az 1. sz. BKIE cserkészcsapat,
hogy a cserkészetet nemzeti munka, a cserkészeten túlmutató nagyfeladat
szolgálatába próbálja állítani. Dunapentelén a Nemzeti Múzeum régészeti
osztálya ásatási munkálatokat végeztetett velük, avar sírokat tártak fel. Első
kísérlet volt ez akkor arra, önmagának kedveskedő társaság-e a cserkészet, vagy
önzetlen, másokért végzett munkára is képes. Ennek a tábornak szervezője,
ideológiai megalapozója és szellemi vezetője volt.”
1941-ben
a cserkészet Teleki Pál halálával elveszítette legfőbb támaszát. Kisbarnaki
Farkas Ferenc tábornok irányításával a cserkészet militarizálása lett a legfőbb
szempont. 1945 után e vádak nyomán a Cserkészszövetséget is feloszlatták, hiába
próbált mintegy 300 csapat újraindulni. 1946 márciusában megalakult
Haladószellemű Cserkészvezetők Munkaközössége és a Magyar Demokratikus
Cserkészszövetség nevében, Karácsony Sándor július 20-ra alakuló közgyűlést
hívott össze, ekkor még Rákosi Mátyás is benne látta az ifjúság nevelésének
zálogát. Két nap múlva megalakult a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége, Karácsony
Sánor lett az elnöke. Jánosi Sándor és Färber József vállaltak vezetőszerepet.
Megkapták a Magyar Cserkészszövetség vagyonát és a zsidó csapatok is
visszakapták tulajdonukat. Az egyházi jellegű csapatoknál felmerült
ellentéteket Sík Sándor és Karácsony Sándor elsimította. Erre emlékezve
beszélte el nekem Galambos Ferenc (Ireneusz Atya), hogy semmi ellentét nem volt
a katolikus és protestáns cserkészek együttműködésében. Gróf Teleki Géza
kultuszminiszter atyjára emlékezve igyekezett a sorokat rendezni, Célul tűzték
ki, hogy a szélsőségektől megőrizzék a cserkészetet. 1947 májusában Bernadotte
svéd főcserkész a Hárshegyi Tábort is meglátogatta, ahol a franciaországi
Béke-Jamboree-ra készültek. Karácsony Sándor A magyar cserkészfiúk sorozatából
már csak a Demokrácia és cserkészet jelent meg, a többinek csak a címét
ismerjük: Világnézet és cserkészet, Cserkészet és kultúra, A cserkészet és a
néplélek és Az öregcserkészet. Az 1946-ban megjelent Magyar ifjúság című
kötetét már 1944-ben összeállította, ebben bőven értekezik a cserkészetről.
1947 végén egyre erősebb nyomás érte a cserkészeket, novemberben már
megalakítottak egy Cserkész-Úttörő Bizottságot, ezután a cserkészet alapelvei,
főleg a valláserkölcsi nevelés teljesen háttérbe szorult, elenyészett.
Karácsony Sándor lemondott. 1948-ban megtörtént a Cserkész Világszövetségből
való kilépés s ezt követte az úttörő-mozgalommal való egyesülés.
Még annyit, hogy 1949
december 7-én a párt javaslatot tett Karácsony Sándor egyetemi tanár
leváltásáról: „Narodnyik, misztikus szektáns filozófus, protestáns klerikális.
Igen szuggesztív ember és ideológiai zavaraival komoly kárt okozhat az ifjúság
körében.” Ezzel itthon hosszú időre megszűnt a cserkészet, mely csak a
rendszerváltás után születhetett újjá. A protestáns ágat Karácsony Sándor
szellemében Morvay Péter és Bodolay Géza szervezte, engem is felszólítottak: –
Zsiga gyere közénk!